A szavak az Útra mutatnak, de az ébredést közvetlenül kell látni
Napsütéssel teli reggel van. Szemünkkel látjuk a napot, érezzük melegét, és tudjuk, hogy a nap felkelt.
De annak, aki nem látja közvetlenül a napot, egy másiknak meg kell magyaráznia, hogy felkelt. Azt mondhatjuk, hogy a nap ragyog, meleg, és megvilágítja a világot. Mégis, bármennyire is gondosan magyarázzuk el, ez nem ugyanaz, mint saját magunknak látni a napot.
Buddha tanítása ilyen. A szútrák és a dharma beszédek értékes eszközök, amelyek utat mutatnak, és segítenek az igazság felé haladni. De a szavak és az írás maga nem ébreszt. A szavak olyanok, mint az igazságra mutató ujj, az ébredés pedig olyan, mint a hold, amelyre az ujj mutat.
A hagyomány szerint az emberek azt is mondják, hogy bár Buddha számtalan Dharma-beszédet tartott, végül egyetlen szót sem szólt. Ez nem jelenti azt, hogy nem voltak tanítások. Ez azt jelenti, hogy az igazság helye nem ragadható meg teljesen szavakkal. A Dharma-beszéd szavakkal arra mutat, amit nem lehet kimondani, és e szavakon keresztül végre meg kell látnunk a szavakon túli helyet.
Az ételek íze ugyanaz. Bármennyire is magyarázza valaki: "Édes, illatos és puha", nem ismerhetjük meg teljesen az ízét, hacsak meg nem esszük. Ugyanígy a Dharmának sem szabad megállnia a hallásnál és a megértésnél. Közvetlenül saját elménkbe és életünkbe kell világítanunk, és ott meg kell tapasztalnunk.
Ezért a tanulás nem ér véget sok szó ismeretében. Olvashatunk szútrákat és hallgathatunk Dharma-beszédet, de nem szabad csak a szavaknál maradnunk. Meg kell látnunk az értelmet a magyarázaton túl, és a tudástól a közvetlen tapasztalat felé kell haladnunk.
Ma hallgassunk a jó szavakra anélkül, hogy csak a szavaknál állnánk meg, nézzünk közvetlenül abba az elménkbe, amelyre mutatnak, és térjünk át a tudástól a látás felé.
Ha csak magyarázaton keresztül ismerjük a napot, az különbözik a közvetlen látástól. Az ételek ízét le lehet írni, de azt csak evésből ismerjük meg. Buddha tanítása nem maradhat csak szóban és írásban; meg kell látnunk az igazságot, amelyre ezek a szavak mutatnak saját elménkben és életünkben. Ma ne álljunk meg a hallásnál és a tudásnál, hanem nézzünk közvetlenül és tapasztaljuk meg magunkat.
- Az ember csak az ujjait és az ételek nevét olvassa el, azt gondolva, hogy ismeri az ébredést.
- Hyedal sunim a nap felé mutató ujját és egy meleg kanállal mutatja.
- A szavak ügyes eszközök; az ébredést közvetlenül kell látni és megkóstolni.
- A személy elengedi a magyarázatot, és egy lépést tesz a gyakorlatba.
- A nap közvetlenül felkel, és az élmény csendes mosolya jelenik meg.